Így mulatott Kamuton az Index új főszerkesztője

A képen látható fiatalember nem más, mint Dudás Gergely, aki Uj Péter, majd Mészáros Zsófi után irányítja az Index szerkesztőségét. Az animált fotó 2011 nyarán készült Kamuton, amikor még az Index a régi fényében pompázott és egy nagyszabású játék révén Kamut nyerte el azt a lehetőséget, hogy ország-világ bemutassa, miután a község vállalta, hogy egy közterületét a hírportálról nevezi el. (A háttérben Szily László ex-indexes újságíró-szerkesztő, jelenleg a Cink.hu főszerkesztője látható).

Ekkoriban Dudás Gergelyő a gazdasági rovat vezetője volt és a Praktikers nevű rockabilly zenekar frontembere, akárcsak napjainkban. Érdekesség, hogy miután UP távozott, Mészáros Zsófi főszerkesztő, Dudás Gergely pedig főszerkesztő-helyettes lett, a gazdasági rovat irányítását a Gyuláról elszármazott Haász János vette át, akinek helyiérdekű írásaival leginkább a megboldogult Békés Megyei Nap című napilapban találkozhattak, akik már éltek akkoriban.

Az új főszerkesztőnek és az Indexnek sok sikert kívánunk és természetesen izgatottan várjuk Uj Péter új hírportálját is, melyhez a hírek szerint már nagy lendülettel gyűjti a munkatársakat.

(A kép forrása: Cink.hu)

Indul a megyék harca

Bár hivatalosan el sem indult, máris nagy az érdeklődés a Megyék harca elnevezésű játék iránt, melyet az Index.hu indít el és szervez, mégpedig ha jó látjuk, nagyrészt a közösségi médiára, jelesül a Facebookra is alapozva.

A projekt nem csak azért rendhagyó, mert lemond a sok-sok találatról, amely az ő nézettségét növelhetné, hanem azért is, mert most először lehetünk tanúi – mi több, résztvevői – egy várhatóan nagyon sok ezer felhasználót mozgósító webkettes akciónak.

Az alapcikk itt olvasható, további információk pénteken várhatók. A Facebookon szerveződő közösség viszont – nem túlzás – szemmel láthatóan növekszik, ebben a pillanatban 167 rajongó csatlakozott, de az előbb még csak százötven-valamennyi volt és mire ez a posztot publikáljuk, kb. 10 perc múlva megint több lesz.

Az it-célok mellett van egy másik, nagyon fontos szempont, amiért érdemes játszani: mutassuk meg, hogy Békés nem lúzer megye, ahogy ez sokszor látszik a távolból. Azt, hogy össze tud fogni a gyulai, a csabai az orosházival és a szarvasival, továbbá a falusi a városival, a cigány a magyarral, a szoci a fideszessel – vagy ez már irreális lelkesedés?

Hátha nem…

Az ország legkihaltabb még élő vasútvonala

Igencsak jó Magyarország-térképpel kell rendelkeznie annak, aki megtalálja Kisszénást. Ugyanis Kisszénás település nincs, de ilyen nevű vasúti csomópont van, ráadásul Békés megyében.

A kedves olvasó keresse meg Kardos települést Békés megyében. A településtől délre 6 kilométerre szúrja a körző hegyét bele a térképbe. Na ott van Kisszénás. 6 kilométerre délre Kardostól és 6 kilométerre keletre Kondorostól, a mező közepén – kezdi ma reggel publikált cikkét az Index újságírója.

Kisszénás egy tanyacsoport, komoly vasútállomással. A tanyacsoportban van 7 tanya. A 7 tanyából 6 lakatlan, egy tanyában lakik egy fiatalasszony, óvodás kislányával. A másik 6 tanyából a lakosok már elköltöztek, de két tanyához hoztak egy úgynevezett tanyást. A tanyás olyan ember, aki a gazda helyett gondozza a két gondjaira bízott tanyát és a tanyán maradt állatokat, kosztért és kvártélyért. Ezen kívül az egyik elhagyott tanyában vannak még baromfik és macskák. Ezeket is eteti egy bácsi, aki hetente kétszer-háromszor vonattal érkezik. Vonattal, melyen nem kell azért aggódni, hogy jut-e számára ülőhely.

Fotó: Index.hu
Fotó: Index.hu

Hatalmas forgalom sohasem volt a vonalon, de a vasút egyértelműen előnyben volt mind a gyaloglással, mind a lovas/tehenes szekérrel szemben – folytatódik az írás. A teherforgalom már évekkel ezelőtt megszűnt mind a kondorosi vonalon, mind az Orosháza-Szarvasi vonalon. A személyvonatok se túl zsúfoltak. A Budapestről Mezőtúrra érkező reggeli nemzetközi vonaton is jut saját fülke (8 ülőhely) minden utasnak. Mezőtúrtól egy szóló Bz indul 7 utassal a 44 ülőhelyen. Mezőtúrtól Kisszénás 39 kilométer, ezt 50-55 perc alatt teszi meg a motorvonat.

Érdekes adalék, hogy a tanyacsoporttól indul a Kisszénás-Kondoros vasútvonal. Nem bonyolult a vonalvezetése. Egyenesen megy a pusztában 6 kilométert, míg beér Kondorosra. Ez a vonal a MÁV nyilvántartásában az ország legkevésbé kihasznált vasútvonala. 2006-ban átlagosan 0,7 utast számoltak vonatonként, azaz három vonatonként volt két utas.

Ez mára lecsökkent. A helyi vasutasok készségesek, udvariasak, segítőkészek. Az újságíró kérésére név szerint sorolják a heti „utasáramlatot”: van ugye az óvodás kislány, akit anyukája reggel bevisz Kondorosra az óvodába, délután hazahoz. Ők fix utasok a hét öt napján. Van ugye a macskát etető, tojást összeszedő bácsi, aki Kondorosról jön ki hetente kétszer-háromszor. És van a pénteki három diák, akik messze tanulnak, de péntek délutáni vonattal jönnek, és vasárnap délutáni vonattal mennek. Vannak még eltévedt turisták, vasútbarátok, belőlük is minden hónapra akad egy-kettő.

Március közepén azonban homok került a gépezetbe, mert az óvodás kislány megfázott, a macskaetető bácsi meg megrántotta a bokáját. Ezért azon a héten nem volt utas a napi hat vonaton.

Tovább az Index cikkére

Fásy Ádám for president

Fásy Ádám soha sem rejtette véka alá Békés megyei származását. Gyomán született és 15 évig élt Gyulán, szállodákat, éttermeket és különböző vendéglátó helyeket vezetett a megyében. A mulatós műfaj koronázatlan királya, s Magyarország legszebb hölgyeinek megkoronázója mindig is büszkén vállalta viharsarki kötődését, legyünk hát most mi is büszkék rá: Patai Mihály után újabb Békés megyei név került a lehetséges miniszterelnökök listájára…

Fásy Ádám néhány nappal korábban a Parlamentben is felbukkant:

A sarkadi titkosügynök, avagy Tóth Imre esete az Index riporterével

Beolon, illetve a Beol-blogokon is visszatérő téma a sarkadi Tesco-lopások ügye, ami az országos médiumok figyelmét is felkeltette. Az Index újságírója, Földes András fel is hívta Tóth Imre polgármestert, aki azonban meglehetősen furán reagált a megkeresésre. A teljes beszélgetés a Képviselő Funky blogon olvasható, ízelítőül egy színfolt:

Tóth Imre: Nem válaszolhatok addig, amíg meg nem bizonyosodom arról, hogy ön azonos önmagával, remélem megérti.
Földes András: Hm…. Szakmai kíváncsiságból megkérdezhetem azért, hogy milyen módon győződik meg személyazonosságomról egy telefonszám alapján?
Tóth Imre (nyájas, ugyanakkor önbizalmat sugárzó stílusban): Én a közigazgatásban minden adatbázist ismerek.

A teljes poszt itt található

Száz magyarnak százhuszonkét mobilszáma van

Folytatódott, sőt soha nem látott csúcsokat döntögetett az elmúlt esztendőben a “mobilizáció” kis hazánkban. Ma már a statisztika szerint nincs olyan magyar ember, akinek ne lenne mobiltelefonja, s ebbe a kimutatásba az újszülöttek, az ovisok és a nyugdíjasok is bele tartoznak.

2008 decemberében 12 millió 224 ezerre nőtt a három magyarországi mobilszolgáltató ügyfeleinek száma, így év végén száz főre 121,8 előfizetés jutott. Tavaly folytatódott a havi előfizetések arányának növekedése, illetve a feltöltőkártyák részesedésének csökkenése – írja az Index.

Persze ez nem azt jelenti, hogy az éppen világrajött gyermekeket szüleik valamiféle bébimobillal traktálnák rögtön, hanem azt, hogy nagyon sokan vannak (köztük a Beol-szerkesztők is), akik több készülékkel “terhelik” az étert.

Részletek az Indexen!

A Vodafone nyerte meg Csabán az Index 3G-tesztjét

Az Index 3G-tesztelő járőrei eljutottak Békéscsabára is és legyünk büszkék: felmérésük alapján szélessávú mobil internetben igen jól állunk, legalábbis jobban, mint GDP-ben, a következő eredmény született:

A tesztsorozat egyébként nem csak technológiai szempontból izgalmas olvasmány, hanem élvezetes gonzó riportokat olvashatunk, amint a portál munkatársai az országban száguldoznak, versenyben a szélessávval.

Mobilnetet egyébként mi is használunk, de többnyire alkalomszerűen: egy-egy online tudósítás, helyszíni bejelentkezés, vidéki kiküldetés alkalmával, s ilyenkor általában nem hagy cserben bennünket a technika, még akkor sem, ha az adott területen nincs 3G, csupán Edge vagy sima gprs.

Kíváncsiak vagyunk viszont a tapasztalatokra, így aki érintett, kérjük, kommentelje be, hogy milyen szolgáltatónál mobilnetezik és mindig elégedett-e.

Mikor vezető hír egy országos esemény?

Nagyon ritkán fordul elő a Beol.hu-n, hogy nem Almáskamarástól Zsadányig, azaz a Békés megyei települések eseményei közül választunk vezető anyagot, hanem az ország, még ritkábban a világ dolgait találjuk a legfontosabbnak a viharsarki internetezők szemszögéből. Az idén talán csak 4-5 ilyen alkalom volt (az olimpia megnyitója, az első aranyunk, Gyurcsány Megegyezés című programjának bejelentése), melyek listája tegnap bővült a fővárosi események MTI-feldolgozásával.

Így utólag egy közepes randalírozásról beszélhetünk, mely kisebb ugyan, mint a 2006 október 23-ai, de talán brutálisabb, mint a 2007. március 15-ei, az ügyeletes Beol-szerkesztő úgy döntött: követni kell.

A bennünket leginkább megdöbbentő eset természetesen az indexes kolléga megtámadása volt, melyet egyébként egyáltalán nem értünk (az sem szép, ha szoclib újságírókat vernek, de az legalább – némi cinizmussal – logikus).

Éppen a héten jelent meg az a könyv, melyről mi is írtunk, az Index főszerkesztőhelyettese dolgozza fel a rendőri brutalitásokat, tehát elvileg hálásak is lehetnének érte a szélsőjobbos aktivisták, akik ehelyett fogják magjukat és megtámadják. Rendőr persze sehol, helyette a többi kolléga védi meg az újságírót.

A friss hírek szerint reggelre rend lett a fővárosban, akár meg is nyugodhatnánk, nyilván egy csomó elemzés, tényfeltárás majd segít a tisztánlátásban. De tartunk tőle: lesz még az idén vezető anyag a Beolon országos esemény…

Alapmű a rendőri túlkapásokról és azok következményeiről

“Sajátos helyzet, legalábbis polgári demokráciákban: Bodoky Tamásnak alapos, szívós, konok munkával kellett feltárnia olyan tényeket, amelyeket egyébként láttunk a tévében, az utcán, éreztünk a bőrünkön. Az orrunk előtt lejátszódott eseményeket próbálták félremagyarázni, elsunnyogni, elhazudni. Ennél objektívebb és pontosabb leírást nem ismerek a 2006-os zavargásokat követő rendőri kontrazavargásokról. Ebben a káoszban, a politikai erők görbítette térben ez hatalmas vállalás. Lokális maximum.” – ezt írja Uj Péter, az Index főszerkesztője egy ma megjelent kötetről.

A Túlkapásokat mi is el fogjuk olvasni, mert fontos összefoglalója az Elkúrtuk-beszéd óta történt eseményeknek és végre nem a hivatalos és az antihivatalos álláspontokat olvashatjuk, ahogy ezekkel a nagypolitikai papagájok próbálnak ködösíteni, hanem a tényeket.

Ha valaki mégsem jut hozzá, vagy már türelmetlen, az Indexen újraolvashatja azokat az írásokat, melyek a könyv alapjául szolgálnak.