Szeretnék megosztani képeket, amiket ma reggel 7 óra után készítettem, miután boltba menet találkoztam a látvánnyal. Békéscsabán az Egyetértés utca, Közösségi ház felőli végén fogadott a látvány, hogy feltehetően éjszaka, a “kakaótól megrészegült” fiatalok úgy döntöttek, hogy nincs jó helyen a beton gyűrűben lévő fém kuka és kb. 100m-el odébb vitték, kiborítva azt – írja felháborodott olvasónk, Hrabovszki Viktor.
Licska Balázs újságíró (Békés Megyei Hírlap, Beol.hu) gondolatai a Fradi-Békéscsaba botrányról
Hiába verte ki a Ferencvárost a Magyar Kupában a Békéscsaba 1912 Előre SE, a bravúrról és esetleg a viharsarki labdarúgás feltámadásáról csak kevesen beszélnek. Balogh Miklósról viszont már inkább: a védekező középpályás csúnyán összecsúszott a zöld-fehér Martin Kleinnel, akit később véresen kellett levinni az Üllői úti gyepről. Utólag pedig született egy facebookos mondat, mely szerint csak egy odavágós szituációt törlesztett.
Hogy az összeütközés mennyire volt szándékos, el lehet dönteni a felvételekből, illetve vérmérséklet és színösszetétel ? lila- vagy zöld-fehér ? szerint. Ugyanakkor biztos: Balogh Miklós felelőtlen volt, sportemberhez méltatlan volt az iromány, még akkor is, ha azt csak poénnak szánta. Azonban a klub is hibázott: rosszul kommunikált, hogy a Fradi tiltakozó levelére nem reagált: hivatalos közleményben is bocsánatot kérhettek volna.
Persze, megtették ezt a kulisszák háta mögött. Balogh Miklós pedig kapott egy kis zsebbenyúlós büntetést, ami után kétszer is fontolóra veszi, miket nyilatkozgat. Ám kíváncsi lennék rá, hogy a Ferencváros bocsánatot kért-e: az odavágón, már az első percekben Junior úgy beleszállt Kerekes István arcába, hogy az arca két helyen is eltört ? a napokban műtik ?, rögvest le is kellett cserélni.
Ilyenkor örömteli, hogy a magyar foci a legtöbbek által szidott téli szünetre szenderül, lesz idő a felépülésére. Az Előre előtt még nagy feladatok áll: a második helyen topog az élvonalért folytatott harcban, a Magyar Kupában az MTK lesz a soros ellenfele. A Ferencvárosnak pedig savanyú a szőlő. Ha a párharc előtt említették: két meccsen dől el minden, akkor miért az Üllői úti csatára ? a bíróra és Balogh Miklósra ? hivatkoznak leginkább a kiesés miatt.
Az elmúlt hetek ufós hisztériáját – mely Békéscsabát is érintette - parodizálja az a YouTube-felhasználó, aki egy jópofa slideshowt, azaz diavetítést szerkesztett. Aki Békéscsabán él vagy gyakran megfordul itt, azonnal felismeri a környezetből, hogy a víztoronyról van szó, de aki nem, annak is feltűnhet, hogy valami nagy médiahekkről van szó, hiszen ilyen ufó csak Hollywoodban és környékén terem.
Ennek ellenére jó, hogy elkészült, éljen a Photoshop és a csabai kreativitás!
Békéscsabai olvasónk néhány perccel ezelőtt küldte ezt a linket, a következő kommenttel a Beol hírküldő oldalára:
HÍR a BEOL – ról Hír: Ismét UFÓ észlelés Békéscsabán! Leírás: Nem kamera trükk és nem is videó effekt ami a videón látható. Este 18:15 körüli órákban volt látható ez a két fényes pont párhuzamosan mozgott egymás mellet majd alacsonyabra ereszkedett, majd megállt és utána 10-15 másodperc múlva elhalványult a fény. A felvétel a Rákoczi utca 9. szám alatt készült. ( szemtanúk 4 fő)
Olvasónk küldte a videót, melyet az időkép.hu békéscsabai felhasználójának webkamerája készített. A gyorsított felvételen egy hullócsillaghoz hasonlító tárgy látható rövid ideig. A következő jelenetben több, látszólag alakzatban mozgó fénylő pont tűnik fel. Ennek a felvételnek az eredete azonban nem ismert.
Olvasónk különös fényeket látott szombatról vasárnapra virradó éjszaka Békéscsaba fölött. Az égbolton fénylő pontokat a belvárosból figyelte hosszan baráti társaságával, s mobiltelefonjával felvételt is készített a jelenségről, melyet elküldött szerkesztőségünknek. A nagyjából kétperces videót hajnali egy és két óra között rögzítette a Hunyadi térről kémlelve az eget.
Egy évvel ezelőtt hasonló felhasználói tartalom érkezett szerkesztőségünkhöz, akkor egy gyulai olvasónk készített felvételeket fénylő pontokról, melyek az égbolton tűntek fel. Később a hozzászólásokból kiderült, egy esküvőt színesítendő – távol-keleti szokás szerint – világító lampionokat engedtek fel az ifjú pár tiszteletére.
Akkor tehát hamar megoldódott a rejtély, vajon most is ez lehet a „megfejtés”?
Ma kaptuk az értesítést, hogy elkészült egy honlap, mely a békéscsabai kispályás bajnokságokkal, kupákkal foglalkozik.
Az oldal szerkesztői szeretnék, ha az érdeklődők minél hamarabb megtudnák az eredményeket, akár napi rendszerességgel töltenék fel az információkat.
Archívum is készül: a honlap készítői szeretnék, ha az elmúlt 5 év eredményei is felkerülnének az oldalra. A kezdeményezés számunkra rendkívül szimpatikus, akár – a 2010-es trendnek megfelelő – közösségi oldal is kisülhet belőle fórumokkal, meccsértékelésekkel, bloggal, twitterrel és minden más földi jóval.
Persze a kispályás foci egyik legfontosabb eleme, a meccs utáni sörözés nem vihető fel a netre, de talán már ezen is dolgozik a tudomány…
Elveszett egy négyéves német vizsla. Aggódó gazdája segítségünket kérte, tegyük közzé felhívását…
Ki látta az elveszett ebet?
Mint lelkes állatbarátok és gyakorló kutyatulajdonosok reméljük, sikerrel járnak, s mielőbb előkerül kedvencük!
Kis túlzással mondhatjuk, egy valamire való házibuliban többen vannak, mint amennyien a szombat esti Hooligans-koncerten voltak Békéscsabán. Mielőtt azonban bárki is azt hinné, hogy most egy jó kis lehúzós írás következik, ki kell ábrándítsam! Egyáltalán nem, hiszen e sorok írójának – bár kicsit sem mondható Hooligans-rajongónak – az elmúlt évek egyik legpozitívabb koncertélményét okozta a zenekar az ürességtől szinte kongó csabai sportcsarnokban.
De kezdjük az elején!
A jövő reménységei rockfesztivál címmel szervezett szombat estére programot a budapesti a Gerhardus produkciós iroda az említett helyszínre. Jövő reménységei címmel, hiszen a fő attrakciónak számító sikercsapat, a Hooligans előtt több fiatal zenekar megmutathatta magát. Színpadra lépett a tatabányai UGYSE, az S.A.D. (Story After Destiny), akikről többet igazából nem tudni, a sepsiszentgyörgyi Silver Proof, valamint a gyulai Fall Attack.
Az előzenekarok fellépésével együtt mintegy négy és fél óra hosszú programra a belépő igen borsos árú volt, egy felnőtt jegy háromezer forintba került. Valószínűleg az ár, az igazi hírverés, a valamire való reklám hiánya, valamint az, hogy a Hooligans alig néhány hete adott nagyszabású koncertet Gyulán, a Végvári Estéken, lehetett az oka annak, hogy megérkezésünkkor, azaz a program este hét órás kezdése után másfél órával még alig lézengett valaki a békéscsabai sportcsarnok küzdőterén.
A szervezők egyébként sejthették volna, hogy egy városi sportcsarnok méretű helyszín e tekintetben igen rossz választás, pláne – és itt ismétlem magam – ha egy tiniket vonzó zenekar koncertjére irreálisan magas összegért kínálnak belépőt. Persze, mondhatják a szervezők, hogy a húzós jegyárért nem „csupán” egy mainstream zenekar fellépését láthatta a közönség, de legyünk őszinték magunkhoz, momentán az előzenekarok egyike sem számít igazi húzónévnek…
Ígértem, hogy nem lesz lehúzós a beszámolóm, ehhez tartom is magam! Szóval érkezésünkkor már javában zajlott a fesztivál: a fiatal csapatok egymást váltották a színpadon, a VIVA tévés Ada és a rádiós Abaházi Csaba felvezető szövegei után hol kisebb, hol nagyobb sikerrel nyomták el saját számaikat a látszólag főként rokonokból, barátokból és a – hozzánk hasonlóan – tiszteletjegyesekből álló közönségnek. Először és utoljára este 9 óra körül vetemedtünk arra, hogy megszámoljuk, hányan is vagyunk: 72 lett a jelenlévők száma, mely a sportcsarnok körül lézengőkkel együtt nem kizárt, hogy akár száz ember is lehetett. Az egyik kiscsapat zúzós nótái alatt (a hangosítás egyébként korrekt volt) mi is tettünk egy sétát a friss levegőn.
Ilyen szimpatikus biztonsági őröket rég nem láttunk: egyéb teendő híján kellemesen csevegtek egy sarokban megbújva, sőt azt is láttuk, amint egyik társuk egy bokorba bújva próbálta a kigyúrt fazonokat megijeszteni.
Vissza a csarnokba. Néhány perccel 10 óra előtt elsötétült a színpad, s misztikus zenekíséret közepette a fölötte lévő, óriási újságcímlapba ágyazott projektorvásznon feltűnt a zenekar sokat sejtető videóintrója, s elkezdődött a show. Bár Csipáék eleinte csalódottnak tűntek, látszólag hamar úrrá lett érzelmeik felett a profizmus és a rutin. Hihetetlenül természetesnek tűnő lendülettel pörögtek mind a négyen, és pörgették fel, szórakoztatták a maroknyi, ekkor mintegy 80-100 fős (az előzenekarok tagjaival kibővült) közönséget.
Furcsa, de annál igazabb dialógusra lettünk figyelmesek a nézőtéren:
- Ezek szívtak valamit, vagy mitől pörögnek ennyire? – így egy fiatal lány.
- Nem, ezek profik. Ebből élnek – jött a válasz a mellette álló huszonéves sráctól.
… és valóban, a csabai koncert – ha az ember csupán a színpadot látja – szólhatott volna akár egy dugig tömött arénában is. A színpadkép és a produkció tekintetében valószínűleg alig lett volna különbség, igaz, a közönség elmaradhatatlan énekeltetése minden bizonnyal eltért volna egy-két árnyalatnyit.
Mint már szó volt arról, bár nem váltunk csatornát, ha Hooligans-dal szól a rádióban, nem tartozunk kifejezetten a rajongóik körébe. Ezért is volt olyan meglepő, amikor számba vettük, hogy a csabai koncert repertoárjából milyen sok számot is ismerünk, sőt ha nagyon akartuk volna, akár énekelni is tudtuk volna legalább a refrént majdnem az összes slágerből.
Az ismert számok közé persze becsúszott jó néhány kevésbé játszott dal is, viszont – igazi kuriózumként – felcsendült a Queen Don’t Stop Me Now című örökérvényűje, s a zenetévék nagy kedvence, Lady GaGa Poker Face-ének rockosított változata is. Tényleg jó volt mindkettő.
A hibátlanul lenyomott koncert a tökéletesen összeállított „visszanótákat” követően fél 12 előtt ért véget, s a kevés jelenlévő valószínűleg legalább olyan pozitív élményekkel hagyta el a helyszínt, mint mi.
Hooligans, respect!
