Bár nem nagyon kedveljük a mikromenedzselést és elsősorban a közösségi tudás összeadódásából eredő munka hatékony erejében hiszünk, most mégis fejet kell hajtanunk Steve Jobs emléke előtt.
Minden címlap és minden közösségi médiás trend róla szól most és jó darabig így is lesz. Nem csak az iPhone-ról, az iPadről, az iPodról (és a sor hosszan folytatható) van most kizárólag szó, hanem arról a filozófiáról, szemléletről, melyet legjobban talán Szabó Gergő, a Webisztán bloggere fogalmazott meg nekrológjában: Steve Jobs egyet jelent a (tech) világ jobbik énjével.

Annak ellenére állítja ezt e sorok írója is, hogy lényegében egy termékét sem használta szinte soha az Apple-nek, természetesen nem csak az áruk miatt, hanem mert elvi és gyakorlati okok miatt valahogy másképp jött ki. A gyakorlati az, hogy minden eddigi munkánk PC, illetve Windows-függő volt, a telefonos piacon pedig szimpatikusabb a Google-féle wikinómiás (tömegek együttműködése) modell. Továbbá nem akartunk soha ahhoz a táborhoz tartozni, melyet jórészt marketinges eszközökkel vettek rá, hogy egyfajta speciális elitbe tartozzanak.
Azonban az emberi tényezőt sem hagyhatjuk figyelmen kívül: igenis, a világ ilyen emberektől megy előre. Akik munkamániások, áldozatot hoznak és – tetszik, nem tetszik – a munkatársaikat is az őrületbe kergetik, ha kell manipulálják, megalázzák őket a sikerért.
Érdeklődve várjuk a folytatást: vajon tényleg egyemberes cég volt az Apple, vagy a jövőben sikerre tudják vinni azt a modellt, melyben a világcégek nagyobbik része működik a 21. században?