Én a Dunántúlon, Siófokon születtem, Balatonlellén töltöttem gyermek- és
ifjúkoromat, majd Bonyhádra költöztem feleségemmel, s itt élünk 3
gyermekünkkel 1986 óta. Édesanyám és az ő ágán valamikori nagyszüleim
Békésiek, s a már nem élő édesapám és rokonsága Mezőberényben élte, éli
életét. Mindig szerettem, szerettünk az Alföldre utazni, gyerekként,
tiniként, férjként és apaként. A gyerekeim és feleségem szintén szerette az
ott élő embereket, a nyugalmat, a köszönni tudást, az emberséget, a
segítőkészséget és még sok minden mást, amely már a régebbi időkben is
kevésbé jellemezte valamiért a Duna nyugati oldalán élőket. Írom mindezt
annak ellenére, hogy itt sem voltak rosszak az emberek, de valahogy az
Alföldön, a Viharsarokban élők melegsége, igazi barátságossága, az “odaadom
az utolsó szelet kenyerem is neked” viselkedése mindig nagy szeretetet
váltott ki belőlünk az ott élőkkel szemben.
Keresztapám 16 éve, nagymamám 8 éve fekszik végső nyughelyén abban a
temetőben Békésen, amely a Doboz felé vivő úton található.
Most Pünkösdkor édesanyámat vittük Békésre egy kis rokonlátogatásra s az
ilyenkor szokásos temető járásra, hiszen édesanyja temetése óta ő sem volt
arra , mivel beteg apukámat ápolta hosszú éveken át. A városban élő
lánytestvére, keresztanyám, izgatottan várt minket, s előre beszerezte a
szokásos temetői kellékeket, a koszorúkat, virágokat.
Szombaton délelőtt meglátogattuk eltávozott szeretteinket, s elhelyeztük
sírjukon virágcsokrainkat, koszorúinkat, gyertyáinkat.
Az egyik fán egy papírlapra írt érdekességet olvastunk:
A virág a miénk,
az élet a tietek,
a virágot rólunk
el ne vigyétek!
Másnap délelőtt mindent megértettünk, hiszen a csokrok eltűntek, a gyertyák
tartóstól “csonkig égtek”.
Úgy látszik, a koszorúkat, nem bírta “elfújni a szél”.
Nálunk is lopnak mindent, de valahogy furcsa volt ezt megélni ott, ahol
élveztük az emberek szeretetét és a levél elején említett sok pozitívumot.
Most nem szeretném ecsetelni 78 éves édesanyám és húga lelkiállapotát azok
után -akkor és most -, hogy szembesültek a semmivel.
De majd elmúlik a fájdalom, a csodálkozás, mint ahogy elmúlik az általunk
érzett rácsodálkozás az ott élő emberekre, akik már ott is kevésbé tudnak
köszönni egymásnak, ritkán kérdezik meg valódi érdeklődéssel egymástól a
szokásos hogy vagyot, hiszen szerencsére őket is elérte Európa minden szép
és rossz oldala.
Tudom, hogy nem kell általánosítani, hiszen az emberek nagy többsége
becsületes, keményen megdolgozik a napi betevőért, s velük is megtörténnek
ilyesmik otthon és a Dunántúlon is, de ez nem mentség az ilyesmire.
Nagyon nagy kár, hogy ezek a rohadékok, a fémváza begyűjtők, a temetőkből
lopó szemétládák még élnek és szaporodnak!
A temető bekerítetlen, s ezáltal - gondolom -, az összes szerv tehetetlen.
Egész életem és karrierem arra tettem fel, hogy egy dagesztáni klub színeiben rúghassam a bőrt — látom magam előtt, ahogy Dzsudzsák Balázs a bemutató után szó szerint magára ölti az FK Anzsi Mahacskala sárga-fekete mezét, arcán széles mosoly közepette. Ez azonban nem álom és nem képzelgés, már ha igazzá válik a Nemzeti Sport Online és az orosz Szport Ekszpressz értesülése, miszerint remek hollandiai idénye után elmegy a kaukázusi vidékre. Levezetni.
Arról a 37-szeres magyar válogatott szélsőről van szó, aki korábban azt nyilatkozta, hogy leginkább egy spanyol vagy olasz egyesületben focizna, nem választaná a pénzt. Azonban csak úgy kattoghattak a szemében a dollárok — mint a meséből ismerős kacsa, Dagobert McCsip esetében —, amikor meghallotta, hogy milyen összegek ütik a markát, ha a kietlen orosz vidékre igazol. Még az edzéseket is inkább Moszkvába viszik, olyan veszélyes a környék — elég csak a grúzok közelségét említeni —, a meccsekre utaznak csak oda, repülővel.
Jól döntött-e vagy sem, kérdés, az orosz labdarúgás minőségéről megoszlanak a vélemények, de egy biztos: még nem erősebb egyetlen egyesülete sem, mint azok, ahová Dzsudzsák Balázst hívták. Ám szerintem nem létezik olyan, aki ne gondolkodott volna el azon összegek hallatán, mint amiket neki ígértek. Milliárdokról szóltak a hírek.
Azonban vannak olyanok is, akik tudnak nemet mondani, valóban a labdarúgásnak élni. Lehet, hogy Dzsudzsák Balázs már most gondol arra, mi lesz a focista évei után. Akkor is meg kell élni. Lehet azonban, hogy csak a magyar Britney Spiersnek tartott Zimány Lindára költené a vagyonokat, kell még egy plasztika. Hogy ne csak a pályán, hanem otthon is legyen egy szép nagy labda.
Vége a Való Világnak és közeleg a celebszerű fejek nyári uborkaszezonja, jöjjenek hát a pikáns hálószobatitkok. Ennek jegyében írta meg az egyik bulvárlap, hogy Dobó Kata gyermeket vár békéscsabai szerelmétől, mert látták egy szülészet várótermében (!). Aztán a művésznő szerda este ezt cáfolta az Aktívban, exkluzív interjú keretében, hogy terhes lenne, mindössze most született unokaöccsét látogatta meg - lásd a beágyazott videót.
Szóval mostmár nyugodtak vagyunk, ismerjük az igazságot. Vagyis mégsem vagyunk nyugodtak. Tudjuk, hogy van lejjebb is.
Kamut egyik közterülete a hétvégén felveszi az Index.hu nevet, hálából az Index.hu elindította a Kamut.blog.hu-t. A még csak néhány bejegyzést tartalmazó blog ízig-vérig indexes projekt, hiszen tetten érhető benne a már megszokott csípős, csakis erre a médiumra jellemző humor mind a szövegekben, mind a vizuális megoldásokban. Úgy tudjuk, a héten a bloggerek Kamutra költöznek is onnan nyomják posztjaikat.
A hétvégi programra már nagy erőkkel készül mind a falu apraja-nagyja, mind a portál. Immár a program is végleges, lesz Flour Tomi és SP, helyi erők és indexes vendégművészek fellépése, a napot pedig a Kontor-Szabó Eszter kettős, illetve nosztalgia diszkó zárja.
Aki esetleg szívesen elmenne a maga nemében páratlan eseményre szombaton, íme, ezekkel a programokkal találkozhat:
10:00 10:10 A ceremóniamesterek megnyitják a rendezvényt
10:10 12:10 Sorversenyek kicsiknek és nagyoknak
11:00 12:00 Index.hu - Kamut focimeccs
12:00 12:30 Táncház
12:30 12:50 Kamuti óvodások műsora
12:50 13:10 Kamuti általános iskolások műsora
13:10 13.30 Kamuti néptáncosok fellépése
13.30 13.50 Kamuti népdalkör műsora
13:50 14:30 Vitéz János c. bábelőadás
14:30 14:40
Az Index.hu park felavatása: Balog Imréné polgármesterasszony és Uj Péter beszéde
14:40 15:10 Sit Down Tragedy- helyi amatőr zenekar
15:30 16:00 Praktikers - az Index
16:20 16:50 Behind My Minds - helyi amatőr zenekar
17:10 17:40 Kula - az Index.hu zenekara
18:00 19:00 SP és Fluor Tomi
20:00 20:40 Kontor Tamás és Szabó Eszter
21:00 23:00 Nosztalgia DISCO - nig és cadix dj - Index.hu
Nem csak a színházbarátoknak, illetve az audiótechnika kedvelőinek lehet érdekes az alábbi videó, melyet Vámos Zoltántól kaptunk. Ebben Kohári Imre avat be a kőszínházi körülményektől eltérő, porondszínházi hangtechnikai kulisszatitkokba. A riporter: Fekete Péter színidirektor.
Jól kicsapta a biztosítékot az egyik ítélet. Igaz, hogy a megyei II. osztályban a 23. fordulóban rendezett mérkőzésen négy hazai gólnak és végül egy magabiztos győzelemnek is örülhettek a medgyesegyházi
szurkolók, vélhetően a legnagyobbat akkor nevettek, mikor Petrusán György sporttárs egyik vitatott ítélete után az egyik termetes - mellékelt a videón fekete pólós - mezőkovácsházi drukker megpróbálta
más belátásra bírni. A bírónak egy mátrixos mozdulattal kellett kikerülnie a méretes csapást. Hasonló mozdulatra csak akkor volt szüksége, mikor három sárga és egy piros lapot mutatott fel a mezőkovácsházi labdarúgóknak. Nem csoda, hogy dühbe gurult a vendég szurkoló, akit le kellett kísérni, mert még az idei szabályok szerint sem válhat a pálya tartozékává.
Ha akad olyan perverz alak, aki vasárnap (ráadásul május elsején) is munkával vagy egyéb információszerzéssel tölti az idejét, hamar ráakadhatott az új Google-doodle-ra. Mivel e sorok írója is ezek közé tartozik, igaz, nem perverzitásból, hanem kötelességből (Beol-ügyelet), így már kora reggel ráakadt a netes világcég aktuális doodle-jára.
A május elsejei meglepetés egyébként nem minden helyi változatban látható, az Index szerint csupán a magyar, német, olasz, bolgár, orosz és ukrán változatban. A többi európai országban viszont az első Világkiállításra emlékeznek, amelyet 1851-ben, vagyis 160 évvel ezelőtt rendeztek a londoni Hyde Park Kristálypalotájában.
A spanyol és a portugál Google az édesanyákat ünnepli, a nyitóoldalaikon a Google szóban az “l” betűt lila szirmú virág helyettesíti ezen a napon. Az egyetlen kivétel Lengyelország, ahol a nyitóoldalon nem speciális, hanem a megszokott Google-logó található most (holott számukra is nagy ünnep a mai nap, hiszen ezekben az órákban avatják szentté Karol Vojtylát, azaz II. János Pál pápát).
Március 15-én a magyar forradalom és szabadságharc 163. évfordulója előtt tisztelgett a Google magyar verziója, a kereső nyitóoldalán akkor a Nemzeti Múzeum képe volt a doodle-ben.
A Bárka Online szerkesztője, a gyomaendrődi származású író, kritikus Darvasi Ferenc a rangos irodalmi portál, a Litera.hu vendégbloggere ezen a héten. Tegnapi posztja a megye irodalmi életét veszi górcső alá, megtudjuk - ha még nem tudtuk volna - egyebek közt, hogy mely híres irodalmi alkotásokat inspirált Békés megye, illetve mely helyszínek, személyiségek tűnnek fel Závada Pál, Kiss Ottó, Krasznahorkai László (Tarr Béla által is megfilmesített) műveiben. Sőt a sorból nem lóghat ki Jókai sem, ugyanis az Egy magyar nábob címszereplőjét a szabadkígyósi kastélyt építtető Wenckheim báróról mintázta. Ezen kívül érdekes irodalmi adalékot kapunk a pósteleki kastély történetéhez is.
És a legjobb, hogy azon kell tanakodnom, nem hagytam-e ki valakit a listából. Ha kihagytam, elnézést, mindenesetre tudok egy kiváló irodalomtörténészt, aki biztos nem fog elfeledkezni senkiről: földim, a szintén gyomai származású és a szélesebb közönség előtt főként Kosztolányi-kutatásairól ismert Bíró-Balogh Tamás elmondása szerint már jó ideje készül egy Békés megyei irodalomtörténet megírására – ha egyszer elkészül vele, az nekünk nagy boldogság lesz, ismerve Tamás aprólékosságát, mindenre kiterjedő figyelmét.
Ezeket írja egyebek közt Darvasi Ferenc, mi pedig sóváran a könyvespolc felé tekintünk: de jó lenne ismét olvasni. De nem lehet, várnak a határidős munkák meg a Google Calendar-ben, különböző színekkel tolakodó kötelezettségek. Meg az irodalmárok blogbejegyzései.
Egy olvasónk küldtött képet lapunknak a békéscsabai Munkácsy utcai posta épületéből, amin egy konténerszállító és egy félig kidőlt fa látható. A teherautó valószínűleg beleakadhatott az út fölé nyúló ágakba és kitörte a fiatal fát. Az ügy további részleteiről nem sikerült többet megtudnunk, annyi azonban biztos, hogy az útra hajló fát nem a tűzoltók távolították el. Ön ott volt, látta mi történt, esetleg van még képe? Írjon nekünk.
