Ne temessük el a verseket…
… mert vannak érzések, amiket másképp nem lehet elmondani. Így van ezzel Hartay Csaba szarvasi költő is, aki barátjára emlékezik új versével, amely egyébként a Népszabadság hétvégi kulturális mellékletében jelent meg, onnan copyztuk ki (mert verset lopni nem bűn, sőt erény is)
Hartay Csaba egyébként arra a fiatalemberre emlékezik, akinek tragikus haláláról a Beol is írt, s a kommentekből látható volt: az M7-es autópályán halálos balesetet szenvedett ifjú Bődi János igazi köztiszteletnek örvendett szűkebb és tágabb környezetében. Rá emlékezik a vers:
Érkezésed válasz
Megjelentél álmomban,
miután gyertyát gyújtottam
egy zakynthosi templomban.
A Művésztelepen ücsörögtem.
Bordó Rometem motorja járt.
Még nem köpte be a gyertyát.
Megjöttem. S ezt úgy mondtad,
mintha felkeresnéd a barátokat,
s akkor épp hozzám értél el.
Ezentúl is így jössz?
Fehér öltönyben, mosolyogva?
Lehunyt szemmel is jó látni,
boldog vagy és határozott.
Nem kérdezlek, nem kérdezel.
Érkezésed válasz hiányodra.
Hartay Csaba (1977) Körösök Gyöngye Díjas.
Legutóbbi kötete Nyúlzug címmel
2008-ban jelent meg a Podmaniczky
Művészeti Alapítvány gondozásában.




