1989. március 21., kedd – Az idén várossá nyilvánított öt békési település közül elsőként kedden Mezőberényben rendeztek városavató ünnepséget. A kisváros művelődési központjában Medgyessy Péter, miniszterelnök-helyettes mondott beszédet. Méltatta az alföldi parasztpolgárság kultúrateremtő erejét, a berényi magyarok, németek, szlovákok évszázados városias igényességét.

Mezőberény neve először egy 1347-ben kelt oklevélben fordul elő „Beren” alakban. A középkorban a gyulai váruradalom része, a 16. század elején több nemesi megyegyűlést tartanak a faluban, amely 1596-ban a török pusztítás nyomán elnéptelenedett. A magyar falu helyén 1723-tól szervezett telepítés eredményeként három-nemzetiségű település születik. A Tótvég, a Magyarvég és a Németgát városrésznevek a közelmúltig őrizték a település nemzetiségi megoszlásának emlékét. Szlovákul még ma is kétezren, németül pedig ezren értenek Mezőberényben. A 19. században mezővárosi fejlődésnek indult a település, itt nyílt meg 1802-ben Békés megye első középiskolája, s számottevő könnyüipar teremtődött a településen. Berény az 1872-ben kapott vásártartási jogra alapozva évtizedekig városnak címezte magát.

Ma tíz jelentősebb ipari, két mezőgazdasági üzem ad kenyeret a mezőberényieknek, és fejlett a település kereskedelmi hálózata is. Mezőberény a Békéscsaba, Gyula, Békés alkotta városegyütteshez kapcsolódó település, tizenkétezer ember otthona.

(Forrás: MTI)