Csuklós busz és csabai kolbász

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Figyelemre méltó levelet kaptunk szombaton éjjel, melyből kiderül egy kevesek által ismert kultúrtörténeti érdekesség: miért hívták az átkosban a csehek és a szlovákok a csuklós buszt csabai kolbásznak?

Csabai kolbász és csuklós busz Csehszlovákiában. Összefüggés??! Szabad a gazda? Nemrégiben összefutottam egy cseh ismerősömmel, és beszélgetésünk során szóba került az Ikarus busz, aminek a csuklós változata – mint kiderült – nagy sláger volt akkoriban Csehszlovákiában. Különösen a gyerekek és a fiatalok nagy kedvence volt; ők pont a kör alakú forgó részhez tülekedtek, mert mégiscsak ott volt a „legegzotikusabb” az utazás, mármint a többi buszhoz képest. Az ismerősöm egyébként erősen fájlalta, hogy nem közlekednek már ilyen buszok a cseh utakon. De mégis, hogy jön be a képbe régiónk egyik híres hungarikuma, a csabai kolbász? Az ismerős véletlenül megemlítette, hogy hogyan is hívták odahaza ezt a buszt: „csabaiko” (čabayko). Először persze nem gondoltam semmiféle összefüggésre, de aztán beavatott, hogy mivel ők tudták, hogy a busz magyar gyártmány, és Magyarországgal, a hungarikumokkal kapcsolatban pedig  sokaknak a csabai kolbász lehetett az egyik első, ami eszükbe jutott, ilyenformán az Ikarus csuklós busz čabaykonak lett keresztelve.  Továbbá kinézetbeli oka is van, hogy „csabai”-nak becézték a magyarországi csuklós buszt, ugyanis akkor még szokatlannak számító hossza mellett bordó színben pompázott. S bár a csehek mostanában már el vannak látva mindenféle luxus tömegközlekedési eszközzel, ismerősöm elmondása szerint mégis ködbe vesző tekintettel és elcsukló hangon emlékeznek vissza a régi koszos-büdös, de ennek ellenére igenis lélekkel és egyéniséggel rendelkező Ikarus buszokra.  Úgy tűnik tehát, hogy a cseh ember tudja, mi a jó. Akik utaztak korábban Ikarus busszal, nem felejtik az élményt; és furcsamód ezzel összefüggésben régiónk egyik híres kolbászának is nagy elismeréssel adóznak.

Eltávolították Angelina Jolie melleit

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás
Angelina Jolie kedden felfedte, hogy kettős emlőeltávolításon esett át, hogy megelőzzék a mell- és petefészekrák kialakulásának kockázatát.
A 37 éves amerikai színésznő és társa, Brad Pitt a The New York Times amerikai napilap keddi számában közölte, hogy azért volt szükség a műtétre, mert olyan hibás gént találtak nála, amely növeli a rák kialakulásának lehetőségét.


Az orvosok úgy becsülték, hogy 87 százalék az esélye a mellrák, és 50 százalék a petefészekrák kialakulására. “Úgy döntöttem, hogy megelőzésként annyira minimalizálom ezt a kockázatot, amennyire csak lehet” – magyarázta Jolie.

A beavatkozás folyamata februárban kezdődött és április végére fejeződött be – tette hozzá.

Angelina Jolie édesanyja egy évtizeden át harcolt a rákkal, mielőtt 56 éves korában meghalt.

Biztosítani akarta a gyerekeit arról, hogy ugyanez a betegség őt nem fogja elvenni tőlük – mondta a színésznő. Hozzátette, hogy a BRCA1 hibás gént hordozza, amely jelentősen növeli a mellrák és a petefészekrák kialakulásának kockázatát. Miután megtudta, hogy mivel nézhet szembe, úgy döntött, hogy aláveti magát a kettős melleltávolítás kilenc héten át tartó átfogó sebészi eljárásának – közölte a többgyermekes édesanya.

Jolie méltatta partnerének, Brad Pittnek a szeretetét és támogatását az egész folyamat során.

“Minden nőt, de különösen azokat, akiknek családjában előfordult a mell- vagy petefészekrák, arra akarok bátorítani, hogy tájékozódjon, és keresse azokat orvosokat, akik segíteni tudnak, és hozzák meg az információkon alapuló döntésüket” – tanácsolta.

Angelina Jolie-nak és Bradd Pittnek három saját gyermeke van, hármat pedig örökbe fogadott.

Coming out a focipályán

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Licska Balázs (Békés Megyei Hírlap) jegyzete

Senki ne szidalmazza ordenáré módon az édesanyámat – mondta Dajka László a Békéscsaba–Szolnok labdarúgó-mérkőzés után. A lila-fehérek trénere teljesen kiakadt. Állítása szerint még 2–1-es hazai vezetésnél is folyamatosan ócsárolták – én a kispad feletti kalitkában semmi ilyet nem hallottam –, a vereség utáni levonuláskor pedig néhány nem tiszta tekintetű drukker emlegette felmenőit, ami tény. És akkor következzenek a tények, ne csak azok az érvek és ellenérvek, hogy akkor most megfelelően dolgozik-e a szakember a Kórház utcában.

Tavaly is pályázott a feljutásra az Előre. Akkor 2–2-re végzett a Kórház utcában a hasonló célokat megfogalmazó Szolnokkal, most egy kiesés elől menekülő gárda volt az ellenfél. Akkor az első három tavaszi fordulóban kilenc, most négy pontot szerzett a Békéscsaba. A kezdő tizenegyből és keretből csak a kapus Máthé Gábor, a mezőnybeliek közül Juhász György, Majoros Árpád és Alex Leucuta fér bele Dajka László elképzeléseibe. A nem rossz erőkből – és főleg magyarokból – álló, Pásztor József vezette Békéscsabát teljesen átformálta egy év alatt.

Dajka László aztán bocsánatot kért, hogy a füléhez tartott kezével hergelte a közönséget, visszaszólt a drukkereknek. Neki is tisztelnie kell azokat, akik élnek-halnak az Előréért, ahogy a szurkolóknak is respektet kell mutatniuk a tréner felé – tőlük még nem hangzott el ilyen megnyilvánulás. 
Bár Dajka László nem rúghat gólt Nyíregyházán, az érne fel igazi bocsánatkéréssel, „coming out”-tal, ha a vezetőedző saját kénye-kedve szerint formált Előre már tényleg olyan produkcióval rukkolna elő, ami a nevéhez és a tabellán elfoglalt első helyéhez méltó.

Így mulatott Kamuton az Index új főszerkesztője

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

A képen látható fiatalember nem más, mint Dudás Gergely, aki Uj Péter, majd Mészáros Zsófi után irányítja az Index szerkesztőségét. Az animált fotó 2011 nyarán készült Kamuton, amikor még az Index a régi fényében pompázott és egy nagyszabású játék révén Kamut nyerte el azt a lehetőséget, hogy ország-világ bemutassa, miután a község vállalta, hogy egy közterületét a hírportálról nevezi el. (A háttérben Szily László ex-indexes újságíró-szerkesztő, jelenleg a Cink.hu főszerkesztője látható).

Ekkoriban Dudás Gergelyő a gazdasági rovat vezetője volt és a Praktikers nevű rockabilly zenekar frontembere, akárcsak napjainkban. Érdekesség, hogy miután UP távozott, Mészáros Zsófi főszerkesztő, Dudás Gergely pedig főszerkesztő-helyettes lett, a gazdasági rovat irányítását a Gyuláról elszármazott Haász János vette át, akinek helyiérdekű írásaival leginkább a megboldogult Békés Megyei Nap című napilapban találkozhattak, akik már éltek akkoriban.

Az új főszerkesztőnek és az Indexnek sok sikert kívánunk és természetesen izgatottan várjuk Uj Péter új hírportálját is, melyhez a hírek szerint már nagy lendülettel gyűjti a munkatársakat.

(A kép forrása: Cink.hu)

Most a dal írta sztorit

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Papp Gábor újságíró jegyzete

Az elmúlt évek tehetségkutatóinak törvényszerűségein végig nézve, előzetesen egy lyukas garast nem adtam volna azért, hogy ByeAlex nyeri majd A dal című versenyt, és képviselheti Magyarországot az Eurovíziós fesztiválon. A Magyar Televízió ugyanis nagyot húzott amikor az elmúlt évek szinte valamennyi, az énekes versenyeken feltűnt „sztárral”, a közönségkedvencekkel életre hívta a megmérettetést, ahová szinte ismeretlenül lehetetlennek tűnt betörni.

Arról persze lehetne vitatkozni, hogy a megasztáros, x-faktoros, voice-os előadók dalai mennyit is értek. Talán maradjunk annyiban, hogy voltak köztük jobbak és kevésbé jók, Kállay-Saunders András dala például több szempontból is kiemelkedett a mezőnyből.

Megint újdonságként hathatott a nézőkre viszont, hogy itt már nem feldolgozásokra kellett voksolni, hanem korábban nem hallott szerzeményekre. Változás volt az is, hogy ebben a versenyben — végre — nem az indulók sztorija került a középpontba. Az elmúlt évek tehetségkutatóin a győztesek kiválasztásában — tisztelet a kivételnek — legalább olyan szerep jutott a „történetüknek”, mint a teljesítményüknek. Most viszont a dal írta sztorit.

Az egyik leginkább széleslátókörű kollégám a napokban azt mondta, ByAlex „Kedveseméről”, hogy ez a szerzemény áll legközelebb a művészethez. S hiába a sok, az eurovíziós elvárásoknak megfelelő nóta, a nézőknek most a műanyag helyett a délibábbal és a rozmaringból készített hintóval fűszerezett eredetiség és az egyéniség jobban kellett. Talán azért, mert a dalban egy nagyon kicsit és esetlenül benne voltunk valamennyien.
Papp Gábor

Fábry félrelépett a bulvársajtó szerint

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Kellemetlen helyzetbe került Fábry Sándor a Hot! magazin cikke miatt, ami azt állította, hogy 13 éve csalta gyermeke anyját. A Bors szerint a félrelépés a műsorvezető állásába is kerülhet.

A Hot! magazin több oldalas cikkben tálalta Fábry Sándor magánéletének állítólagos titkait. A lap azt írta, Fábry 13 éve csalja barátnőjét, akitől gyermeke is született – írja a HVG.hu.

A Bors szerint az is elképzelhető, hogy a botrány okozta vihar Fábry állásába kerülhet. A képernyősöktől ugyanis általában elvárják, hogy ne tegyenek semmi olyat, de ne is kerüljenek olyan helyzetbe, ami rossz fényt vethet a munkaadóra. Ezt többnyire írásban is rögzíteni szokták.

Egyes pletykák szerint eddig is rezgett a léc Fábry alatt a közszolgálati televízióban, mert szerződése állítólag tartalmaz egy olyan passzust, milyen minimális nézettséget kell beszélgetős műsorával elérnie – írja a lap.

Fábry Sándort a lap nem érte el, ám érdeklődtek a közszolgálati televíziónál is. “Lehet, hogy a különböző újságok kutakodnak egyesek hálószobatitkaiban, mi ezt a közmédiában nem tesszük” – mondta Lencsó Rita, az MTVA sajtófőnöke.

Szórakoztató futballt!

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Licska Balázs újságíró jegyzete

A futball legyen családi szórakozás! – feszítette ki egy drapérián a szlogent a hazai B-közép a pénteki Békéscsaba–Nyíregyháza NB II-es mérkőzésen. A szurkolók nehezményezték, hogy ha tényleg ez a cél a magyar labdarúgásban, akkor miért péntek délután 15 órára tették a kezdési időpontot. Lehet benne igazság. Aki megszokott munkarend szerint dolgozik, 17 óránál korábban nem valószínű, hogy kiér a Kórház utcába.

Főleg egy olyan meccset öngól ilyen időpontra tenni, amit a hétvégi rangadónak harangoztak be, hogy itt bizony lesznek izgalmak. A szórakozáshoz ugyanakkor olyan produkcióra van szükség, amire tényleg csettintenek a nézők, a felfokozott hangulat és az izgalmak miatt kétszer annyi szotyolát majszolnak el, mint egy átlagos találkozón. Amit viszont a bajnoki címre is esélyes két együttes művelt, nemhogy az Előre és a Szpari történelméhez, nemhogy az NB I-hez – és NB II-höz – nem volt méltó, de arra sem, hogy egyáltalán legyen valaki a stadionban.

Ha a moziban vagy a színházban nyújtanak ilyen teljesítményt a színészek és rendezők, a nézők felállnak a szünetben és távoznak. Mikor az első fordulóban 6–4-re verte a Békéscsaba a Ceglédet, úgy véltem, ilyen mérkőzésekre van szükség ahhoz, hogy ismét többen látogassanak ki a Kórház utcába, ismét megszeressék a futballt, az Előrét a Viharsarokban. Ezért is gondoltam, hogy a tegnapi meccset fő műsoridőben, 18–19–20 órai kezdéssel kellene megrendezni. Utólag viszont már amondó vagyok, hogy még a 15 óra is kései volt egy ilyen unalmas, nézhetetlen találkozót 10 órára kellett volna tenni.

Tovább megyek: meg sem kellett volna mutatni ország-világ előtt, meg sem kellett volna rendezni.

Külföldiül kapálni

Közzétéve: Szerző:
1

Szabó György jegyzete a Békés Megyei Hírlapból:

 

„Du ju szpík inglis? Sprehen zi dajcs? Parla itáliánó?” — ha ezek egyikére se tudnék csípőből válaszolni, valószínűleg nem indulnék el a jobb élet, a biztos(abbnak hitt) megélhetés, a gyors(abbnak gondolt) meggazdagodás reményében külföldre dolgozni. Azt hiszem, nem vagyok elég bátor. Lehet, hogy bennem van a hiba, de úgy érzem magam biztonságban, ha értem, hogy mit beszélnek körülöttem az emberek, köztük például azok, akik fizetnek a munkámért, akiktől anyagi egzisztenciám megszilárdítását remélem.

Naiv, mondhatni vak dolog a mai világban azt hinni, hogy ha az ember éppen a tulipánok földjén ragad kapát, netán ír vendégek után mosogat vagy éppen a talján utakat rója egy kamionnal, mindjárt busás vagyonra tesz szert, s fél év múlva már magánrepülővel ruccan haza szűkebb pátriájába, ahol az utcán szaladgáló, mezítlábas szegénygyerekeknek eurócenteket dobálgathat. Persze, ez csupán egy torz vízió, ugyanakkor azt se gondolhatjuk komolyan, hogy egy-egy nyugat-európai munkaadó rólunk álmodozik éjszakánként.

Tudomásul kell venni, hogy külföldön sincs kolbászból a kerítés, ott sem leányálom a kétkezi munka, s bizony ott is akadnak olyan főnökök, cégek, amelyek durván kihasználják a munkavállalókat. Ne feledjük azonban, szép számmal vannak sikersztorik is! Utóbbiakban viszont van egy fontos közös vonás: a főszereplők mindegyike beszél idegen nyelvet.

Szóval, lehet hogy velem van a baj, gyáva vagyok. De tudják mit, eszembe jut erről egy, mára ócska közhellyé silányodott, szakállas vicc csattanója, amikor a kupec azt mondja a vevőnek a láthatóan hasznavehetetlen patás védelmében: „Nem vak ez a ló, csak bátor!”

Nincs hibás, csak áldozat

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Gajdács Emese, a Békés Megyei Hírlap újságírójának jegyzete

Tragédia. Döbbenet. Kérdések és gyász. A reggeli hír pillanatok alatt futott végig a médián, s szórta el országszerte az információit: egy fiatal nő és három kiskorú gyermeke lelte halálát egy balesetben megyénkben.

A tévéképernyőről, rádióból ránk zúduló hírek egy idő után immunissá, közönyössé tesznek. Már nem kapjuk fel a fejünket, ha halálos karambolról hallunk, de még a több áldozatot követelő merényletek, háborús tudósítások sem feszegetik tűrőképeségünk határait. Mert naponta láthatjuk a sokkoló, véres képeket, a kommunikációs eszközök (melyek minden háztartásban, sőt, már a zsebünkben is ott vannak) a legtávolabbi helyszínre is egy pillanat alatt elrepítenek.

Más a helyzet, ha közvetlen közelünkben esik meg a tragédia. Ilyenkor úgy érezzük, közünk van a történethez. Elindulnak a találgatások, azonnal választ akarunk a kérdésekre, néhányan pedig még a tanulságok levonásától sem riadnak vissza, miközben vajmi kevés konkrétumot tudnak.

Azonnal szárnyra kapnak a pletykák, a „jól informáltak” ilyenkor vannak elemükben, szórják a megalapozatlan félinformációkat, s ezzel könnyen megsérthetik a kegyeleti jogokat, sebeket ejthetnek a hozzátartozók amúgy is felzaklatott lelkén. Nem értem azokat sem, akik azonnal a HIBÁST keresik, vétkest akarnak látni, akit okolhatunk, akire haragudhatunk. Ilyen helyzetekben, úgy vélem, ez a legrosszabb reakció. Hagyjunk időt felocsúdni az első döbbenetből, csendben emlékezzünk az ismeretlen áldozatokra, majd várjuk meg a szakértők véleményét, s csak azután vonjunk le következtetéseket. Akár magunk számára is.