Olvasóinktól kaptunk képgalériát és élménybeszámolót a szarvasi találkozóról:

Május eleje van, a fák zsenge tavaszi lombját vörösre festi a hajnalfény, lent a harmatos fűben csatasorba állva rigók portyáznak. Kicsivel távolabb két ember alakja sejlik át a reggeli párás levegőn, fáradt ólmos léptekkel haladnak a réten szunnyadó gép felé. Read the rest of this entry »

Erre mit mondana Puzsár bácsi? - kérdezi óvodás kislányom, miután bemutatja aktuális tornamutatványát. A helyes válasz természetesen az, hogy igen, és ekkor a gyermek önbizalma helyreáll, hiszen ha az a szőrösszívű szakállas bácsi így látná, akkor a produkció száz százalékos lenne.

Félreértés ne essék, családunk nem gyermekpásztornak használja a televíziót, s nem is kereskedelmi tévék produktumait fogyasztjuk rendszeresen kultúra gyanánt, azonban a Csillag születik valahogy ifjúkorunk legendás Ki Mit Tud?-jaira emlékeztetnek, ezért szombat esténként a készülék elé húzzuk a kissámlit, mint történt ez a hatvanas években a magyar közösségekben.

Főleg azóta érdemes CSISZ-t nézni, mióta van a Puzsér, aki szigorú, sokak szerint gonosz, nagyképű és ellenszenves is. S bár tudjuk, hogy a licenc része a szigorú megmondóember, mégis kisebbfajta áttörés ez a magyar kereskedelmi tévézés történetében, mely az idén éppen 15 esztendős Magyarországon.

Az ő szerepe eredetileg csak annyi lenne, hogy szóljon be, tegye drámaivá (értsd: nézettebbé) a tehetségkutató versenyt, ám ő egy bátor csavarral ezen túlmegy, és a néző lelkiismeretévé válik. Egész pontosan arra inti a másfél évtizede szappanoperákon, valóságshow-kon, esztrádműsorokon tengődő nézőket, hogy állj, eddig és ne tovább! Ez gagyi, ez nem produkció, ehhez még gyakorolni kell.

A súlyos kritikának vannak vesztesei is persze, maguk az előadók, akik jobb-rosszabb produkcióikkal talán meg sem érdemelnék a mennydörgő szavakat. Mi, a nézők viszont nyerünk: van a tévében egy ügyvédünk, aki nem engedi, hogy akármiről elhitessék velünk, hogy az jó.

Szeretnék megosztani képeket, amiket ma reggel 7 óra után készítettem, miután boltba menet találkoztam a látvánnyal. Békéscsabán az Egyetértés utca, Közösségi ház felőli végén fogadott a látvány, hogy feltehetően éjszaka, a “kakaótól megrészegült” fiatalok úgy döntöttek, hogy nincs jó helyen a beton gyűrűben lévő fém kuka és kb. 100m-el odébb vitték, kiborítva azt - írja felháborodott olvasónk, Hrabovszki Viktor.

Kovács Erika újságíró friss jegyzete reméljük, nem csak bennünket gondolkodtatott el.

A férfi fémmegmunkálással foglalkozó szakember. Évek óta nem talál munkát. Egyedül él, kapaszkodna a közmunkába. Annak az összege legalább nem annyi, mint a segélyé. Nem ölbe tett kézzel várja a „behívóját”, kispénzű időseknél dolgozik a ház körül, amit az öregek már nem tudnak megcsinálni. Annyi pénzért, amennyit a minimálnyugdíjból élők is meg tudnak fizetni. Manapság a bizalom is nagy kincs. „Kuncsaftjai” tudják, tőle nem kell tartani, így aztán mindig őt hívják. Feketén. Mert arra már az időseknek nem futja, hogy alkalmi munkásként foglalkoztassák. S úgy vannak vele, aki nem nézi jó szemmel, és sajnálja a férfitól azt a havi néhány ezer forintot, amivel a hajánál fogva önmagát húzza ki a társadalmilag nyakába zúdított fekáliából, s megmenekül az éhhaláltól vagy a megfagyástól, akkor éljen meg az az adóhivatalnok, munkaügyi felügyelő a havi 22 ezer 500 forintból.

A férfi a minap az idegtől reszkető kézzel mesélte, idén már több papírt kitöltettek vele a közmunkához. Mindig ugyanazt kérdezték. Aztán jött egy telefon, az egyik kisnyugdíjas házának tetejéről ugrasztották le, ahol éppen a helyére igazította az elmozdult cserepeket: menjen be a hivatalba a közmunka miatt.

„Ott álltunk, ki tudja hányan. Végre behívtak. Mi a foglalkozása? Megmondtam, bár olvashatták az előttük fekvő papíron. Nem kell! Vágták a képembe így, nyersen. Sokan jártak így. A marhavásáron jobb dolguk van a jószágoknak, azoknak legalább jut jó szó a gazdáktól” — panaszolta.

Egy társadalomról sokat elárul az, ahogy az állatokkal bánik. És mi a helyzet az emberekkel? Emberek?!

Kovács Erika

Duetté bővült egy hegedűszóló Szlovákiában, mert közbeszólt egy mobiltelefon, a hegedűművész pedig beleszőtte előadásába a csengőhangot - írja az MTI

A koncertet Eperjesen tartották egy ortodox zsinagógában, a hegedűn Lukas Kmit játszott, telefonon pedig egy ismeretlen. A készülék nagyjából jókor szólalt meg zenei szempontból, mivel épp egy téma végén csendült fel a Nokia legismertebb csengőhangja. Kmit kitekintett a közönségre, egy pillanatig tétovázott, majd amikor a telefon még mindig csengett, rázendített a mobil témájára, kikerekítve némi rögtönzéssel.

A közönségnek tetszett az előadás terven túli része is. A fellépésről videó készült, amelynek telefonduós részletét 10 nap alatt több mint 1 millióan nézték meg. A The Daily Telegraph című brit lap megjegyezte, hogy a videóhoz megjegyzést írók között akadnak, akik reklámnak vélik a történteket. Ugyanakkor a zenésznek sem jöhet rosszul a tágabb ismertség.

Első látásra meghökkentő, de alapvetően jó ötlet az országos, sőt nemzetközi hírnevet szerzett gyulai gyermekgyilkosság közösségi médiás megjelenítése. Nyilvánvalóan Szathmáry anyuka nem vágja a Facebook lehetőségeit, szabályait, így nem oldalt hozott létre, esetleg csoportot, hanem sima profilt.

A mama a Beolnak azt mondta tegnap, hogy bízik benne, talán ezen a csatornán sikerrel járhat. Ki tudja, ha valahol köztük, köztünk lappang a gyilkos, nem kizárt, hogy ő maga is követővé válik, hiszen kriminalisztikából tudjuk, hogy a gyilkosok egy típusa kifejezetten szívesen sündörög a nyomozás közelében. S ha már sok krimit nézünk, lehet, hogy emberünket az töri meg, amikor megjelenik a fiókjában az értesítés: Szathmáry Nikolett visszaigazolta, hogy ismer…

Egy olvasónk hívta fel a figyelmet az alábbi bakira: az első Ifjúsági Téli Olimpia megnyítóján, Christina Ager osztrák (tiroli) versenyző tette le az olimpiai esküt az olimpiai zászló előtt. A szövegbe azonban belesült. Zavarában azt mondta, hogy “SCHEISSE” (kb. bassza meg, basszus), majd papírról folytatta az eskü szövegét.

Varga Viktor korcsolyabalesetéről néhány napja írtunk, mégpedig a leghitelesebb forrás, édesapja elbeszélése alapján. Ám a bulvárördög nem alszik, kiderült, hogy a téma tovább fokozható. Változtatás nélkül közöljük a Tabu Tv közleményét e témával kapcsolatban.

Tabu Tv riportere, egy a nemrégiben elkövetett kéztöréséről faggatta Varga Viktort, akiről kiderült ez a kis semmiség a szexben és a nagykoncertre való felkészülésben egyáltalán nem gátolja.

„Kicsit elestem a jégen. Megkaptam édesapámtól a karácsonyi ajándékot még karácsony előtt és tulajdonképpen kétszer sikerült a 360’-os fordulat a levegőben, de sajnos harmadikra már nem, szóval két csuklóra érkeztem meg a jégre. Először csak reccsent, de utána észrevettem, hogy nem mozognak a kezeim.” – mesélte a tabutv.hu riporterének Viktor, aki a későbbiekben arról mesélt, hogy se a managemant, se a szülők-barátok nem örültek annak, hogy eltörte a csuklóját a nagykoncert előtt egy héttel.

Viktor nem szeretett volna törött kézzel színpadra állni, de egy kis idő elteltével rájött, hogy lehet, hogy mégis meg kéne látogatni a kórházat. „Nagyon ilyen kórház meg orvostudomány ellenes vagyok, szóval nem mentem be már rögtön első nap, hanem csak második este, amikor már úgy bedagadt, hogy beláttam, hogy lehet, hogy kéne. Egyébként én rögzítettem két fakanállal meg a barátnőm sáljával.” – számolt be VJ Andrisnak a Tabu Tv riporterének, aki nem volt rest és rákérdezett, hogy a nemi életét mennyire gátolja ez a kis törés.

„Nem igazán gátol engem egyébként a szexben ez a kis törés. Megoldjuk, egyszerűen más pózban kell csinálni. Egyébként ő nem hitte el, hogy én itt egész nap cseszegetem a gipszet, meg amúgy azt sem, hogy eltörtem. Ez van, ez az én életem meg az én kezem, jó lesz.”